„Donroe” a világszínpadon

Trump amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében azzal dicsekedett, hogy sikeresen leigázta és kifosztotta Latin-Amerikát.

Hagyomány szerint a brazil elnök szólal fel elsőként a közgyűlésen
Hagyomány szerint a brazil elnök szólal fel elsőként a közgyűlésen

Az idei ENSZ-közgyűlési vita kezdetén kedden megmutatkoztak a Donald Trumpról elnevezett „Donroe-doktrína” sikerei. Míg António Guterres ENSZ-főtitkár a vita megnyitása előtt a „világ helyzetéről” szóló jelentésében még az egymással szemben álló blokkokra való széttöredezés veszélyére figyelmeztetett, addig a latin-amerikai országok megmutatták, milyen mélyre hasadt már a régió. Ez különösen jól látszott a korábban szövetséges Kuba és Venezuela példáján.

„Kubában a világ megdöbbenve figyeli, ahogy tíz millió embert kollektíven büntetnek egy illegális gazdasági és energiablokád révén” – bírálta Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök – akit Angola, Vietnam, Suriname és más országok államfői is támogattak – mint első felszólaló, Washington több mint 60 éve a szigetköztársaság lakossága ellen bevezetett kényszerintézkedéseit. João Lourenço angolai elnök a blokádot „embertelennek és a nemzetközi jog minden alapelvének és normájának megsértésének” nevezte.

A vádak ellenére Trump röviddel ezután megerősítette szándékát, hogy folytatja az intézkedéseket. „A kommunista rezsim hatalmas nyomás alatt áll, a legerősebb nyomás alatt, amit valaha is tapasztalt. Összeomlik” – mondta, majd hozzátette: „A kommunizmus soha nem fog bejutni az Egyesült Államokba, de a szabadság el fog jutni Kubába.” Végül Trump azzal fenyegetőzött: „Az USA többé nem fogja tűrni, hogy az Amerikai Egyesült Államokat fenyegető veszélyek bárhol is teret nyerjenek a nyugati féltekén. És ha szükséges, bevetjük példátlan katonai erőnket az Egyesült Államok létfontosságú nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében.” Amikor azonban ismét „fenyegetésnek” és kudarcnak nevezte a szigetországot, a kubai delegáció elhagyta a plenáris termet. Kuba „sem az USA, sem bármely más ország számára nem jelent fenyegetést” – vágott vissza Bruno Rodríguez külügyminiszter. Ezzel szemben az amerikai blokád „minden bizonnyal fenyegetést jelent Kubára és minden más nemzetre nézve. Ez népirtás és kollektív büntetés.”

Míg a havannai diplomaták már nem hallgatták tovább Trump gyűlöletkeltő beszédeit, Venezuela ideiglenes elnöke, Delcy Rodríguez, és külügyminisztere, Félix Plasencia, sztoikus arccal tűrték, ahogy a Fehér Ház vezetője dicsekedett az Egyesült Államok által Caracas ellen indított támadással, és az egykori elnök, Nicolás Maduro sikeres elrablásával. Emellett azzal is dicsekedett, hogy a múlt hónapban „a történelem legnagyobb olajmegállapodását” írta alá a venezuelai kormánnyal, és hangsúlyozta, hogy az ő országa a legnagyobb haszonélvezője ennek. „A zsákmány a győztesé” – gúnyolódott. Caracas nem kommentálta ezeket a kijelentéseket. Ezzel szemben a kubai Prensa Latina hírügynökség rámutatott, hogy az amerikai támadás során a venezuelai fővárosban több mint száz ember vesztette életét, köztük 32 kubai biztonsági erő, akik Maduro védelmére keltek.

Válasz helyett Delcy Rodríguez kedd este részt vett egy Trump által a „Lotte New York Palace” szállodában rendezett fogadáson. A megbeszélésen jelen volt Marco Rubio külügyminiszter, Scott Bessent pénzügyminiszter, Susie Wiles, a Fehér Ház személyzeti főnöke, valamint Stephen Miller, a személyzeti főnök helyettese. A találkozó után Rodríguez közleményt adott ki, amelyben megköszönte Trumpnak a „földrengés utáni támogatását és országunk multilaterális fórumokba való visszafogadását”, valamint kiemelte a Venezuela és az USA közötti „történelmi kapcsolatot”. Ezenkívül közzétett egy fotót is, amelyen mindketten mosolyognak: Rodríguez „győzelem” gesztust mutat, Trump pedig felemelt hüvelykujjal pózol. Nagy várakozás övezi Rodríguez csütörtökre bejelentett beszédét a Közgyűlésben.

A „Donroe-doktrína” újabb sikereként Trump kedden könyvelhetett el egy, az „Escudo de las Américas” (Amerika pajzsa) aláírt nyilatkozatot könyvelhetett el, amelyben Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Guyana, Honduras, Panama, Paraguay, Peru, valamint Trinidad és Tobago megállapodtak abban, hogy közös szankciókat vezetnek be 24 „bűnöző kábítószer-hálózat” ellen. Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter, aki hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az USA a kábítószer-kereskedelem elleni harcot „ürügyként” használja fel arra, hogy a régióban a növekvő „militarizációt” „uralmi eszközként” igazolja, ebben a helyzetben mintha a sivatagban kiáltó lenne.

Írta: Volker Hermsdorf

Forrás: JungeWelt